PÁLYÁZATOK
EFOP-1.3.5-16-2016-00961
2018
Lelkigyakorlat 12b
Beszámoló – lelkigyakorlat
A Nagykanizsai Piarista Iskola 12.b osztálya lelkigyakorlaton vett részt a Nyolc Boldogság Közösség homokkomáromi házában, február 23-a és 25-e között. A programot a közösség nővérei tervezték meg és bonyolították le, a nevelői feladatokat nappal a diákok osztályfőnökeként én láttam el, a két éjjelre segítségként érkezett egy-egy kolléga.
Már az előkészületeken látható volt a nővérek e területen szerzett tapasztaltsága. Az esemény előtt két héttel elküldték a program teljes menetrendjét és időtervét a technikai részletekről adatokkal szolgáló információs levéllel együtt. A változatos módszereket (előadás, csoportmunka, mozgásos és kommunikációs játékok, szentségimádás, tanúságtétel, stb.) felvonultató program alaptémája a hétköznapi hősiesség volt. Mind a diákoktól mind a nővérektől csak pozitív visszajelzéseket kaptam az eseménnyel kapcsolatban: sokban gyarapíthatták az érettségire készülő osztály lelki életét az itt megélt tapasztalások.
A programok közti szünetekben a játékok megszervezését megkönnyítette az időjárás: szép nagy hó volt ezen a hétvégén, így az osztály a nővérekkel együtt szánkózhatott a környék dombjain.
Kiss Zoltán osztályfőnök
Lelkigyakorlat 10a
Lelkigyakorlat
10a
- március 27-28.
Idén a lelkigyakorlatunk Murakeresztúron volt a Közösségi Házban.
Kíváncsian érkeztünk a helyszínre, mivel tudtuk, hogy a fő téma a szerelem/párválasztás lesz. Első programunk a szavazás volt, amit szavazógépek segítségével oldottunk meg. Különböző kérdésekről döntöttünk a témával kapcsolatban. Nagyon modern és érdekes volt számomra. Ezután kisebb előadás következett, ahol a felnőttek kamasz szerepbe lépve előadtak egy randi szituációt, amit később jól átbeszéltünk. A két nap folyamán sok előadáson vettünk részt, amiről sokat jegyzeteltem. Érdekes ábrákkal, képekkel, könyen érthetően beszéltek a szerelemről, tapasztalatokról, szexualitásról és hasonló témákról. Az előadásokat követően kis csoportokban dolgoztuk fel a témát. Közvetlenül, felszabadultan beszélhettünk személyes véleményünkről, mindennapi kérdésekről. Tanúságtételek is voltak; házaspárok meséltek nekünk az életükről, tapasztalataikról. Igazán példaértékű embereket ismerhettünk meg ezáltal.
Az ételek finomak voltak, senki sem maradt éhesen a két nap alatt. Személyes kedven programom a szentségimádás volt, énekekkel, általunk felolvasott imákkal kértük Istent a helyes párválasztásért, jövőnkért, ahogy azt a záró misén is tettük.
Pozitívan álltam hozzá és az utóérzetem is egy szép emlék.
Röviden: vidáman, finom ételekkel, eseménydúsan zajlott a hétvégénk.
Tantermi színház - Thúry SZKI
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Tantermi színház - Zsigmondy SZKI
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Lelkigyakorlat 10c
Beszámoló
Lelkigyakorlat – 10c
- május 13-14.
A lelkigyakorlatot már nagyon vártuk, főleg, mert olyan téma várt ránk, ami nagyon foglalkoztatja a mi korosztályunkat: párkapcsolatok.
Murakeresztúron töltöttünk két napot, az ottani közösségi házban. Egy házaspár tartotta a foglalkozásokat és egy segítőt hívtak a kiscsoportos foglalkozásokhoz.
Az első nap egy játékkal indítottunk, amiben a házapár kapcsolatával kapcsolatban beszélgettünk velük. Ezzel egy kicsit ráhangolódtunk a lelkigyakorlat témájára.
Utána kiveséztük a fiúk és a lányok egymással szembeni elvárásait, nagy nevetések között lerajzoltuk az ’ideális’ férfi és női kinézetet, majd megbeszéltük, hogy mégis mennyire élünk rózsaszín világban és mégis mi a valóság. Belső és külső tulajdonságokról beszélgettünk őszintén, de nagyon jó hangulatban.
Előkerült a szexualitás téma is, amennyire ez ránk tartozik, és sikerült kuncogva, de komolyan elbeszélgetnünk a házasság előtti párkapcsolatokról is.
Este csoportokba verődve versenyeztünk kint a sötét udvaron, ami egy kicsit összehozta a kis csoportokat, majd egy témához kapcsolódó filmet is megnéztünk.
Másnap délelőtt misén vettünk részt, majd egy meghívott házaspártól lehetett kérdezgetni a kapcsolatuk kezdetéről, a jegyességükről és a gyermekvállalásukról.
Összességében nagyon jól éreztük magunkat, mert közösen élhettük meg ezt a témát, és már ismerjük az osztálytársaink véleményét olyan dolgokról, amikről az iskolában, szünetekben nem igazán kezdünk beszélgetni, főleg nem a lányok a fiúkkal, vagy fordítva. Még jobban összekovácsolt bennünket ez az alkalom, mert például volt olyan osztálytárs, aki egy kicsit ki volt rekesztve, de most érződött, hogy közénk való és ez neki is nagyon jólesett.
Tantermi színház - Cserháti SZKI
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Tantermi színház - 11a
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Családi nap 4a
| Családi napok 4.a osztály |
| A 2017. / 2018-as tanév során három alkalommal hívtuk a családokat – közösségépítő
céllal – egy kis kötetlen együttlétre. |
| Első nagyszabású összejövetelünk december 20-án, osztályunk karácsonyi
ünnepségével kezdődött. A gyerekekkel színvonalas kis színdarabbal készültünk, ezt követően karácsonyi hangulatot varázsoltunk az aulába. A szülők nagyon nagy számban képviseltették magukat! Igazi öröm volt ez nekünk! (A költségeket a tanítók vállalták magukra.) |
| Második alkalommal, június 5-én a családokat köszöntöttük. Ennek is hagyománya van
nálunk, szívesen jön hozzánk a család apraja, nagyja. Örömmel láttuk vendégül az anyukákat, apukákat, nagyszülőket, testvéreket. |
| Harmadik alkalom a nyári táborunk idejére tevődött. Idén helyszínül a gelsei Hét Vezér
Ifjúsági- és Turistaszállót választottuk. Fantasztikus három napot töltöttünk ott, a szülőknek pedig lehetőségük volt június 20-án bekapcsolódni ebbe a forgatagba. Éltek is a lehetőséggel. |
| Meglepetés-szülinap, állatsimogató, sajtkészítés mind-mind a közös program része volt. |
| Pedagógusi hitvallásom, hogy a háromlábú szék nem inoghat. Ha gyermek, szülő,
pedagógus együtt munkálkodik, együtt halad a közös úton, baj nem lehet. Egyik láb sem lehet rövidebb, vagy kevésbé fontos. Ennek az egységnek a megteremtéséhez minden alkalmat meg kell ragadnunk. Ha a család egyszer eljön hozzánk és jól érzi magát, jönni fog legközelebb is! Így alakul ki a bizalom légköre, a hely, ahol szeretnek, elfogadnak, megbecsülnek. Ahol az ajtó nem csak akkor van nyitva, ha kérünk valamit. Kolléganőmmel, Domjánné Oblián Dórával ezen dolgoztunk a tanév során, hiszem, hogy nem hiába. |
| Nagykanizsa, 2018. 06. 25. |
| Tóth Marianna |
Sportnap
Beszámoló az iskolai sportnapról
- 06. 15.
Az iskolai sportnapot a tornatanárok szervezték a DÖK tanulóival együtt. 15-20 fős csoportokat válogattak össze a gyerekekből, úgy, hogy minden osztályból legyenek, fiatalabbak és nagyobbak is. Ez azért volt fontos, hogy ne csak az év közben egy osztályban tanuló gyerekek legyenek megint együtt, hanem az iskola, mint közösség legyen jelen ezen a napon.
15 állomást kellett minden csoportnak teljesíteni, amik között rotációs rendszerben vándoroltak a csapatok. Sajnos esett az eső az utolsó napon, ezért az iskola termei és a tornaterem között kellett vándorolni, de szerencsére az állomásvezetők ügyesen átváltoztatták a szabadtéri feladatokat beltérire.
Az állomásokon volt büdös tornacipő hajító verseny, planking, húzódzkodás, kosárra dobás, zsámolyba hajítás kislabdával, sportkupába célbadobás, labdaadogatás, mocsáron átkelés, súlyemelés, és még más labdajátékok és ügyességi feladatok is. A csapatokat tanárok kísérték, és az ő részvételük a feladatokban néhány állomáson plusz pontot ért.
Hatalmasat küzdöttek a gyerekek, és a különböző állomásokon jó volt látni, hogy a kicsik ámulattal nézték a nagyokat a kiemelkedő, néha emberfeletti teljesítmények láttán, és szurkoltak is nekik. Fordítva is igaz volt. Az idősebbek figyeltek a kisebbekre, hogy ők is beálljanak a feladatokba, biztatták és elismerően dicsérték őket. Magatartási probléma egyáltalán nem volt a nap során.
A pontok összeszámolása alatt minden csoportnak kiosztottak zabkekszeket és almalevet.
Az eredményhirdetés során minden csapatot megtapsolt mindenki, mert mindenki ügyes volt. Az első három helyezett csapat között minimális volt a pontkülönbség. A helyezettek tagjai gyümölcsöt kaptak, az egészséges életmód jegyében.
Tantermi színház 10c
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Családi nap 3a
Program neve: Családos kirándulás
Időpont: 2018. június 18.
Helyszín: Obornak
Résztvevők: Piarista Iskola 3. A osztály tanulói, tanítói, szülők
A program célja: Közösségépítés
A program ismertetése:
Kirándulás a Zalai – dombság egyik gyöngyszemének helyszínére, Obornakra.
Közös szülinapozás, gyertyafújás, tortaevés.
Séta a mezítlábas tanösvényen.
Szabad játék a játszótéren.
Focibajnokság.
Csodálatos természeti környezet felfedezése a friss levegőn.
Családi nap 1a
Családi nap beszámoló
Helyszín: Murakeresztúr, Római katolikus Plébánia
Időpont: 2018. június 20. Szerda
Célok: Mura-part élővilágának megismerése, játék, közösségépítés
Résztvevők: Az 1.A osztály tanulói, szüleik, testvéreik, tanítóik
A nyári táborunk utolsó napján egy családi nap keretében a tanulókkal és a szüleikkel közösen töltöttünk el egy napot a festői Murakeresztúron. Itt a programban szerepelt közös gyalogtúra a Murafolyóhoz, közös játék és ételkészítés. A tervezés során figyelembe vettük az egyéni igényeket, ételérzékenység, terhelhetőség, mobilitás.
A szülők részéről már korábban megfogalmazódott az igény a közösségépítésének magasabb szintre emelésére és a szülői közösség kapcsolatainak szorosabbra fonására. Erre is biztosítottunk lehetőséget ezen a napon. Fontosnak tartottuk, hogy a szülők lássák a gyermekeiket a kötetlen játék során kortársaikkal, hogy tudnak együttműködni, játszani. A megvalósítás során számottevő probléma nem merült fel a közös játékban önfeledten tudtak részt venni mind a szülők, mind a gyerekek. A kezdeti feszélyezett hangulat hamar feloldódott a jó hangulatú, nevetéssel, gyerekkacajjal tűzdelt nap során.
A szülők testvérek megérkezése után egy nagy csoportban vonultunk le a Murapartra, ahol idegenvezető segítségével a kijelölt területen tekintettük megy a határfolyót, annak élővilágát, annak jellegzetességeit. Itt költöttük el a hideg ebédünket majd vonultunk vissza hűs árnyékos plébánia kertjébe.
Itt kis csapatokat alkotva sor és váltó, játékos versenyfeladatokban múlattuk az időt, a résztvevők nagy örömére. Ezután a labdáé és a frizbié volt a főszerep, addig az anyukák előkészítették a nyárson sütéshez a hozzávalókat. A közös sütögetés nagyon jó csapatkovácsolónak bizonyult. A finom falatok elfogyasztása közben és után a beszélgetés alakult ki
A plébániakertben egy gyönyörű játszótér is volt, mászókával, hintával, trambulinnal, mely a délután második részében kötötte le a kisebbeket, ezzel lehetőséget adva felnőtteknek is a kötetlenebb beszélgetésre.
Összességében nagy sikeresnek és a jövőre előretekintve úgy gondolom gyümölcsöző napon vagyunk túl.
Körmendi István
Családi nap 2a
Családi nap programja 2.a
- június 23-án reggel elindultunk 12 családdal a Csónakázó- tóhoz. Úticélunk a Zöldtábor épülete volt.
A pályázati pénzből játékokat is vásároltunk, többek között labdát is. A fiúk percek alatt két csapatot szerveztek, egyet az apákból is. Míg a meccs zajlott, az anyukák és nagyobb lányok előkészültek az ebédhez. Szalonnát vágtunk, virslit, grillkolbászt tettünk az sztalra. Néhányan paradicsomot, paprikát vágtak, mások a kenyeret porciózták ki.
A mérkőzés végeztével a férfiak hozzákezdtek a tűzrakáshoz a fiúk segítségével.
A többség önállóan készítette el az ebédjét (bőségesen volt nyársunk).
Ebéd után a felnőttek beszélgettek, a gyerekek egy része a helyiségben társasozott, kártyázott, sakkozott, volt aki olvasott. Más részük az új játékokat próbálta ki a szabadban.
Pihenő után sétálni indultunk. A Csónakázó- tó környékét jártuk be, megetkintettük az új kilátót. Egy rövid túrát tettünk az erdőben, majd visszatértünk a „szálláshelyünkre”.
A gyerekek és a szülők szinte mindegyike részt vett a takarításban, padok, székek visszarendezésében, és egy szép nap élményével hazatértünk.
Kertésztné Tóth Éva
osztályfőnök
Lelkigyakorlat 9a
Lelkigyakorlat beszámoló
A fő témánk az önismeret volt, valamint az osztálytársaink megismerése, célunk az általunk kialakított közösség összetartásának megerősítése. Napirend szerint a lelkigyakorlat elején kijelölt, állandó tagokból álló kiscsoportokban oldottunk meg különböző feladatokat, melyekkel közelebb kerülhettünk a célunkhoz. Egy ilyen helyen sokkal könnyebb azonosulni a többiekkel, mint például az iskolában az órák és köztük lévő szünetek váltakozása közben. Mind a kiscsoportos foglalkozások, mind a beszélgetések, a filmnézés, még az étkezések utáni közös mosogatás is jó hangulatot teremtett köztünk. Még az is pozitívum volt, hogy a kötelező feladatok mellett elegendő szabadidőt kaptunk, melynek során ugyanúgy megélhettük a lelkigyakorlat pillanatait a közös focizás, röplabdázás által. Vagy éppen a teljesen véletlenül megtalált fakardokkal való vívás a játszótéren álló kis fahajóért, ami folytán igazán nem hazudtoltuk meg a képzeletünk határtalanságát. Nem kiránduláson voltunk, mégis megannyi élménnyel gazdagodhattunk. A Mura folyóhoz való sétánk, amit nem szigorúan rendezett sorban, hanem csak úgy kisebb-nagyobb csoportokban tettünk meg… Úgy érzem, még ha nem is mentünk mindannyian teljesen együtt, az úticélunk mégis közös volt. Ahogy a sétára, úgy erre a két napra is vonatkozik, hogy mindenki kivehette a saját részét ebből a közös emlékből, és ugyanakkor mindenki saját része hozzáadódott a közös emlékünkhöz, még színesebbé téve ezáltal.
Családi nap 3b
Családi nap – 3.b osztály
- június 23.
Az idei családi napunkat az osztálytábor utolsó napjára szerveztük. Az obornaki Nyitnikék Erdei Szállót tartottam alkalmasnak a program megrendezésére. A helyszín megválasztásánál fontos szempont volt, hogy alkalmas legyen ekkora létszám befogadására. Az épület rendelkezik egy belső rendezvényteremmel valamint kinti fedett-nyitott térrel. A gyerekek nagy lelkesedéssel készültek a családjaik köszöntésére. A saját készítésű ajándékok mellett, egy meglepetés műsorral is kedveskedtünk a hozzátartozóknak. Az asztal megterítésében a diákok is részt vettek. A szülők is szívesen álltak be a lángoskészítés folyamatába. Gyümölcsöt, süteményeket is kínáltunk a frissítő üdítők mellett. A játszótéren, erdőszélen lehetőség volt játékra, sportolásra is. Alkalmunk adódott személyes beszélgetésekre is. A festői környezetben egy jó hangulatú, vidám napot töltöttünk együtt a családokkal.
Apa-fia tábor
Apa programok 2018. nyár
A piaristák negyedik fogadalmának lényege: a gyermeket Jézushoz vezetni. Az apa programokat is emiatt szervezzük, az apa meghatározó módon vezeti a gyermekét Jézushoz. Az apákat képezzük a fiaikkal együtt közös erőpróbák során. A lányaikkal együtt közös tevékenységekkel. Továbbá irányított lelki beszélgetésekkel és a program részét képező liturgián keresztül. Ezek a programok, túrák a Piarista Iskola számára kiemelten lelki, missziós jelentőséggel bírnak. Apák fiaikkal / lányaikkal zarándokoltak ismét együtt, miközben megpróbáltunk nekik segítséget nyújtani, hogy teljes felelősséget vállaljanak gyermekeikért (Lk 1,80).
Az apa programokon ragaszkodtam adott létszámkerethez és életkori küszöbökhöz, valamint hogy minden résztvevő gyermek a Nagykanizsai Piarista Iskola diákja legyen. Ezek a feltételek megkönnyítik a kommunikációt az apák között is. A diákok számára pedig hosszútávu baráti kapcsolatokat biztosítanak. Nem utolsó sorban pedig a programok vezetését is megkönnyíti az ismerős közeg.
Apa-fiai gyalogtúra Dél-Zalában
Dél-Zala ismeretlen terep volt számomra. Teljesen ráhagyatkoztam az interneten talált információkra. Kizárólag az első nap koradélutáni szakaszt ismertem, minden további nekem is újdonság volt. Mégis nagyon jó és kedves emberek fogadtak minket, ez nagyon jól eső érzés volt. Magyarország elhagyott, mégis kiváló túrahelyeit fedeztük fel. A jó minőségű és bőséges ellátás egyben olcsó is volt ebben a régióban.
Apák és fiaik már az első nap össze lettek kötve a hátizsákjaiknál, ezzel rákényszerültek, hogy egymás mellett haladjanak és beszélgessenek. Általános tapasztalatom, hogy csak férfiak között az apukák előszeretettel keresik egymás társaságát, hiszen a fiúkkal alig van teendő.
Az apukák és a fiúk is hálásak voltak a túra végén.
Nagy családi nap
Kis családi nap 2b
Kis családi nap 4a
Lelkigyakorlat 11a
Lelkigyakorlat 11b
Szent Márton nap
Lelkigyakorlat 9b
Lelkigyakorlat 9b
2019
Zarándoklat
Kis családi nap 3a
Kis családi nap 3b
Dráma nap
Tantermi színház - Cserháti SZKI
Tantermi színház - Cserháti SZKI
Tantermi színház - Thúry SZKI
Kis családi nap 1a
Sportnap
Tantermi színház 11c
Tantermi színház - Thúry SZKI
Tantermi színház - Batthyány Gimn.
Tantermi színház - Batthyány Gimn.
Apa-fia tábor
Nagy családi nap
TESZI tájékoztató
Kis családi nap 1a
Kis családi nap 4b
Kis családi nap 4a
Lelkigyakorlat 11a
Szent Márton nap
Diák-öregdiák találkozó
Kis családi nap 3b
Karácsonyi hangverseny
Kis családi nap 4a
Közösség a közösségben – A Piarista Iskola szerepvállalása Nagykanizsán a közösségi élet és társadalmi összetartozás megerősítésében
Kedvezményezett neve: Piarista Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és Boldog Donáti Celesztina Óvoda
A projekt címe: Közösség a közösségben – A Piarista Iskola szerepvállalása Nagykanizsán a közösségi élet és társadalmi összetartozás megerősítésében
A projekt azonosító száma: EFOP-1.3.5-16-2016-00961
A szerződött támogatás összege: 24.751.951 Ft
A támogatás mértéke: 100%
A projekt tartalma: Három tanév alatt a következő programokat szervezzük iskolánkban közösségépítő és közösségfejlesztő szándékkal: Diák-öregdiák találkozók, Szent Márton napi lámpás felvonulás, Zarándoklat Homokkomáromba, Karácsonyi hangversenyek, Sportnapok és irodalmi estek szervezése TESZI-s intézmények részére, Évvégi sportnap szervezése a diákság számára, Családi napok szervezése alsó tagozaton, Októberi esték előadássorozat, Diák lelkigyakorlatok 9-11. évfolyamokon, Tantermi színház előadások, Apa-fia táborok
A projekt befejezési dátuma: 2021. 12. 31.
Események
2017
Apa-fia tábor
Biciklivel a Fertő-tó környékén
Apa-fia tábor
Első nap délelőtt Apukámmal és két testvéremmel elindultunk a nagykanizsai vasútállomásra, hogy ott találkozzunk az Apa-fia tábor résztvevőivel. Ebbe a biciklis táborba csak apukák jöhettek a fiaikkal. Idén a Fertő-tóhoz mentünk. Vonattal indultunk Szombathelyen át Sopronba. Ott megnéztük a Főteret és fölmentünk a Tűztoronyba azután bicikliúton elmentünk a bob-pályához, ahol boboztunk és ebédeltünk. Egy nehéz úton – ahol el is tévedtünk és egy 300 méter magas hegyre is feltekertünk – eljutottunk egy Fertőd melletti kis faluba, Sarródra. Ott volt a szállásunk és az étterem, ahol étkeztünk.
Másnap, kedden reggel korán ébresztettek bennünket, mert egy hosszú út állt előttünk: majdnem 70 kilométer. A Fertő-Hanság Nemzeti Park felé indultunk. Mikor odaértünk rögtön észrevettünk egy madár-lest, ahol két fiút darázscsípés ért, mert a kerékpárjukat föld alatti darázsfészekre tolták. Miután mindenki felment a madár-lesre, továbbindultunk. Útközben még bivalyokat is láttunk! Azután a Magyar-Ausztriai határhoz mentünk, ami nem volt más, mint egy bukkanó. Sokan megcsinálták azt, hogy leszálltak a biciklijükről, és elkezdtek ugrálni a „határ” felett. Volt, aki 48-szor ugrotta át, így elmondhatja magáról: 48-szor volt Ausztriában! Onnét Pátfaluba, németül Podersdorf am See-be mentünk. Ott fürödtünk a Fertő-tóban, majd hajóval átutaztunk Rusztra. Két csapatban tekertünk. Ruszt után kettéváltunk egy félreértés miatt, de este az étteremben újra találkoztunk. Vacsora után megnéztük a magyar férfi vízilabda válogatottjának a meccsét.
Szerdán Balfra bicikliztünk, hogy a Csárdakapui-főcsatornában kenuzzunk. Három kenuban eveztünk, úgy mentünk a Fertő-tó nádasában. Nagyon sok állatot láttunk és a táj is gyönyörű volt. A vasfüggöny idejéről is lehetett látni őrtorony-maradványokat. Visszafelé a Bozi Rozi Csárdában ebédeltünk. Hegykőn fürödtünk a fürdőben. Hegykőn gyógyvizes medence is van, de sajnos mi gyerekek nem mehettünk be oda. Hirtelen sötét felhők kezdtek gyülekezni az égen, így volt, aki hazasietett Sarródra, de volt, aki maradt a fürdőben. Egyik testvérem útközben kétszer is elesett, de szerencsére volt az apukák között bőrgyógyász, így gyorsan ellátta a sebet.
A vihar elkerülte a szálláshelyünket, így ki tudtunk menni a közelben lévő focipályára. Ezután elmentünk vacsorázni, majd újra visszamentünk a szállásra, és ott kipihentük a nap fáradalmait.
Utolsó nap, csütörtökön reggel mindent összepakoltunk, reggeliztünk, és indultunk Nagycenkre, a vasútállomásra. Mikor odaértünk fölszálltunk a vonatra és Szombathelyre mentünk. Ott átszálltunk egy másik szerelvényre, és már robogtunk is Nagykanizsa felé.
Kéthelyi Gergely
Apa-lánya tábor
Családi nap 1b
Beszámoló
Szeptember elején ismerkedős családi délutánt szerveztünk. Mivel „első osztályosok vagyunk”, ezért mindenképp az egyik tanítványunk családjánál szerettük volna ezt megtartani.
A Valler család azonnal elvállalta a hely biztosítását. Mellette meg kell jegyezni, hogy remek vendéglátóknak is bizonyultak. Csapiban élnek, egy Nagykanizsához közeli kis faluban. A szülők a városból kiköltözve gazdálkodni kezdtek: lovat, sertést és egyéb kisebb állatot tenyésztenek, méhészkednek, földet művelnek, mindenféle növényt termesztenek, karácsonyfa árusítással is foglalkoznak. Mindezeket a délután folyamán meg is nézhettük, az elsőseink játszva tanulhattak. Miután az osztályba járó gyermekek szülei röviden meséltek magukról, a gyerekeikről, a családról, kezdetét vette a móka. Tanítványaink sokat mozogtak, futkároztak, játszottak, trambulinoztak, aszfaltkrétáztak, kézműveskedtek, ajándékot készítettek egymásnak, szüleiknek, a befogadó családnak. Miután jól kifáradtak, az udvaron terített asztal várt mindnyájunkat. A bográcsos pincepörkölt és a kemencés kakaós csiga kóstolása után kicsit csendesebb lett a délután. Mély, gondolatébresztő beszélgetések és a siserehad lassú megfogyatkozása, ill. hazaindulása után mi is búcsút és köszönetet mondtunk házigazdáinknak.
Tavasszal folytatás következik!
Cséplő Erzsébet, tanító, osztályfőnök, 1.b
Családi nap 2b
Családi kirándulás 2017. ősz
2.b
A családi kirándulás helyszíneként a városunkhoz közeli Miklósfai Parkerdőt választottuk. Célunk az volt, hogy az osztályunkba járó családok jobban megismerjék egymást.
A parkerdőhöz délelőtt 9 órakor személygépkocsikkal érkeztünk. Letelepedtünk körbe az asztalokhoz. Míg a gyerekek ismerkedtek a környezettel, mi felnőttek kávézgatás közben könnyed beszélgetésbe kezdtünk. A reggeli frissítő után közös ismerkedős játékokra került sor, amiben kicsitől a nagyig mindenki jól érezte magát. A tízórai elfogyasztása után egy kisebb túrára invitáltuk a jelenlévőket a parkerdőben lévő tó felé. A túra közben a gyerekek nevetgélve szaladgáltak körülöttünk, a felnőttek pedig folytatták a vidám, olykor elmélyült beszélgetéseket. Letelepedve a tónál egy horgász apuka kiselőadását hallgathattuk a tavak növény és állatvilágáról. Majd gyerekek a tó mellett felfedeztek egy hatalmas fára felfüggesztett hintát, ami szempillantás alatt a kedvenc játékukká vált. Az apukák, anyukák is kedvet kaptak és örömmel próbálták ki a vidám játékszert. Az idő előrehaladtával , a gyerekek bánatára, visszaindultunk a táborhelyünkre. Az erdei ösvényen visszafelé már egy összeszokott, jó kedélyű kiránduló csapat haladt végig.
Azt gondoljuk célunkat ezzel a szervezett kirándulással elértük. Mindenki örömmel az arcán, barátokat szerezve, jó beszélgetéseket begyűjtve indult hazafelé.
Hétfőn a folyosón azt, hallottuk fél füllel a szülők beszélgetéséből: „ Jövőre főzünk is egy jót közösen!”
2.b osztályos tanító nénik
Lelkigyakorlat 9b
Osztályunk egy szép novemberi hétvégén elutazott Murakeresztúrra egy három napos lelkigyakorlatra. Amikor odaértünk elfoglaltuk a szállást, ami egyébként nagyon jó volt, szépen fel voltak újítva a különböző helyiségek, az udvaron pedig jókat lehetett játszani. Kiosztottuk a szobákat és mindenki kiválasztotta, hogy melyik ágyon szeretne aludni. Ezután pedig megebédeltünk és bemutatkoztak a lelkigyakorlat vezetők, akik a Szentjánosbogár közösségtől érkeztek hozzánk. Az osztály három kiscsoportra lett osztva és minden kiscsoportnak kettő vezető jutott. Megkezdődtek a kiscsoportos foglalkozások, ahol először megismerkedtünk a vezetőkkel, elmondtunk magunkról pár tulajdonságot, majd a vezetők is bemutatkoztak nekünk. Ezután voltak különböző beszélgetések, a jövőnkről, hogy mit szeretnénk majd csinálni, hogyan képzeljük el magunkat a jövőben. Játszottunk is két beszélgetés között, volt, amit bent és volt, amit kint az udvaron. Este pedig a nap zárásaként megvacsoráztunk, imádkoztunk és játszottunk. A második nap reggelén megreggeliztünk és utána egyből kezdődtek a kiscsoportos foglalkozások, ahol beszélgettünk a családunkról és utána pedig kimentünk az udvarra játszani számos fogócskát. Hamar ment az idő és elérkezett az ebédidő. Az ebéd egyébként nagyon finom volt. Délután is különböző beszélgetések és játékok voltak a kiscsoporttal. Este pedig az egész osztály kiment az udvarra a vezetőkkel és játszottunk egy bújócskát a sötétben, ami nagyon izgalmas volt. Ezután megvacsoráztunk, utána ismét játszottunk és imádkoztunk. Az ima után a vezetők elmentek a saját szállásukra, mi pedig a másnap reggeli misére készültünk. Az utolsó nap reggelén reggeli után mise következett, amit iskolánk egyik papja, Dósai Attila atya tartott. Mise után ismét kiscsoportos foglalkozás volt. Ez már inkább búcsúzó jellegű volt, megbeszéltük, hogy mit kaptunk ebben a három napban és játszottunk még egy utolsót. Ebéd után összepakoltunk és elhagytuk a szállást. Szerintem ezen a lelkigyakorlaton kovácsolódott össze igazán ez az egész osztályközösség. A szabadidőkben sokat beszélgettünk, viccelődtünk. A vezetők pedig nagyon aranyosak voltak, jókat lehetett velük beszélgetni. Nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a lelkigyakorlaton és remélem lesz még ilyen alkalom.
Lelkigyakorlat 11a
Lelkigyakorlat – 11a
Murakeresztúron töltöttük a lelkigyakorlatunkat. A Szentjánosbogár közösségből jött négy fiatal, akik megszervezték nekünk ezt a hétvégét. A lelkigyakorlat témája a pályaválasztás volt, és a négy fiatal olyan játékokat és csoportos beszélgetéseket tartott nekünk, amik segítségül szolgáltak nekünk a hivatásunk tisztázásában.
Két csoportra lettünk osztva vegyesen és naponta kétszer, háromszor összeültünk beszélgetni és játszani. Volt, hogy az egész osztály együtt volt. Nagyon jó csapatépítő programnak tűnik így utólag is.
Az étkezéseknél csoportokban készítettük el a terítéket, majd együtt is mosogattunk el.
Sok szabadidőnk is volt a programok között, ami segített abban, hogy kis csoportokban is tudjunk beszélgetni elvonulva.
Összefoglalva az egész hétvégénket Murakeresztúron, nagyon jól érezte mindenki magát és ahogy a Piarista Iskolában nagyon fontos a közösségépítés, úgy ez is remek alkalom volt erre.
Lelkigyakorlat 9a
Lelkigyakorlat 9a
A lelkigyakorlatunk szeptemberben volt Murakeresztúron. A program elején kiscsoportokra osztották az osztályunkat. Délután, már elkezdtük a csoportos foglalkozásokat, és minden csoport élére ki volt jelölve egy-egy tanár. A templomi és a friss levegőn való játékok jobban összekovácsolták az osztályközösségünket. A személyiségtesztek és az összpontosítást igénylő feladatok által közelebbről is megismerhettük egymást. Többet megtudhattunk az ember és Isten közötti kapcsolatról. A közös étkezések is hangulatosak voltak.
Nagyon értékes volt az ott töltött idő.
Szent Márton nap
„Szent Mártonnak ünnepén égő lámpást viszek én…”
Óvodánkban minden évben megemlékezünk Szent Márton püspökről. Hagyománnyá vált, hogy amellett hogy bemutatjuk gyermekeinknek az életét Szent Márton életét.
Az elmúlt évekkel ellentétben idén sokkal komplexebb programsorozatot tudtunk megvalósítani a pályázatnak köszönhetően. A november 6-ával kezdődő hét Szent Márton ünnepléséről szólt. A hét folyamán a négy csoport munkaestet tartott, ahol a gyermekek és a szülők közösen készítették el lámpásaikat. Az egyszerű befőttes üvegeket csodaszéppé varázsolták decoupage-technikával és üvegestéssel.
A hét utolsó napján, péntek délelőtt került sor a szent életének a bemutatására. A süni csoport rövid dramatizálása mindenki számára érthetővé tette, hogy miért is ünnepeljük Szent Mártont. A gyermekek teljes beleéléssel mutatták be, ahogy Márton kettévágja vörös köpenyét, és a koldusra teríti. Igazán megható, szívhez szóló pillanat volt mindenki számára.
A nap zárásaként az óvoda dolgozói, a gyermekek és a szüleik közösen vonultak fel a Szent Márton-kápolnához. Az utat a hét során készített lámpások világították meg. A templomhoz érve Nyeste Pál igazgató-atya egy rövid köszöntés után áldást adott a jelenlévőknek, ami egy közös imával zárult. Minden résztvevőt pogácsával és teával kínáltak hazaindulás előtt.
Németh Réka, óvónő
Karácsonyi hangverseny
Beszámoló – Karácsonyi hangverseny
A hangverseny az iskola karácsonyi készülődésének záró akkordja volt. Az iskola apraja-nagyja összegyűlt a Felsővárosi templomban, hogy zenével ünnepelje a karácsonyi ünnepkört.
Az iskola minden kórusa megszólalt néhány dal erejéig: a Matthiasz Károly Vegyeskar, a Schola Gregoriana és a Kamarakórus is. Jól és kevésbé ismert, egyházi és világi karácsonyi kórusművek és énekek csendültek fel. Az énekek között a karácsonyi versmondóverseny díjazottjai szavalták el megtanult verseiket. A műsor repertoárját úgy állította össze Rácz András Gyuláné, a kórusok karnagya, hogy minden korosztályt lenyűgözzön minden hang. Ez sikerült is, a különböző blokkok után hatalmas taps kerekedett, a műsor végén pedig vastaps közepette vonultak el az énekkar tagjai. Ismét jó volt Piarista diáknak lenni, egy közösséghez tartozni. Ezzel az érzéssel térhetett mindenki otthonába a jól megérdemelt téli szünetre és az ünnepekre.
Tantermi színház - Batthyány Gimn.
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Tantermi színház - Mező Gimn.
Mi is az a “Tantermi Színház” ?
A hivatalos terminológia szerint “osztálytermi színházi nevelési előadás”-nak nevezük azokat a színházi előadásokat, melyek kifejezetten osztálytermi környezetben való eljátszásra készültek.
Mi a TIE (Theatre In Education) angolszász metódust választottuk.
A TIE meghatározott témában, -pedagógiai, egyben művészi célzattal-, valós interakciók segítségével vizsgálja, a speciálisan az adott korosztályt érintő társadalmi, egyéni kérdéseket, közösen keresve azokra a lehetséges válaszokat.
A gyermekek számára rendkívül élvezetes és hasznos forma, hisz valós, őket érdeklő dilemmákat, helyzeteket vizsgál, ugyanakkor a színház és társművészetei segítségével mindezt nem direktben, hanem egy-egy dramatizált színházi helyzetetre “projektálva” teszi. Lehetőséget nyújt a közönség számára, hogy saját közegükben, a számukra biztonságot jelentő, ismert közösségben ( lehetőség szerint mindig egy adott osztály vagy összeszokott csoport – max.35 fő- vesz részt a foglalkozáson) közösen gondolkodva, a véleményeket megvitatva drámapedagógiai eszközök segítéségével mélyülhessen el egy-egy fókuszpontnak választott kérdéskörben. A közönség itt nem nézőként, sokkal inkább résztvevőként van jelent.
Ebben az évben Geoff Gillham: Csontketrec c. darabját mutattuk be és játszottuk a gimnazista korosztálynak. Ez a darab és az abból készült TIE elődás a szabadság, az otthon és a felelősség témaköreiben vizsgálódik.
Röviden a darabról:
Egy , az arcát eltakaró férfi egy ketrecet húz, majd megáll, mert sötétedik.
A ketrec alján lévő rongyok alól egy fiatal lány mászik elő. A férfi kiengedi, hogy elvégezhesse a dolgát, majd visszazárja a ketrecbe. Mindketten készülődnek a lefekvéshez, az egyik a szabad ég alatt, a másik benn a ketrecben. A fiatal lány és a férfi fura kapcsolata rajzolódik ki a párbeszédfoszlányokból, az eljátszott milliőből, cselekvésekből.
Miután a férfi -Kharón- elalszik, egy másik lány jelenik jelenik meg.
Kiderül, hogy régóta figyeli az utazókat. Innentől a történet végig arról szól, hogy a szabadon lévő lány megpróbálja rávenni a bezárt lányt, hogy szökjön meg…
A rab nem akar menni…
A foglalkozás alkalmával számos fogalkozási formát hívtunk segítségül:
– kiscsoportos beszélgetés
– állókép állítás és annak elemzése
– előzmény megalkotása kiscsoportban (képregény készítés ) majd közös megosztás
– forró szék
– a történet lehetséges befejezései
– egyéni ( anonim) visszacsatolás ( mi az én “ketrecem” ? )
A foglalkozás szinte minden kétséget kizáróan elnyerte a résztvevő fiatalok figyelmét.
Mind a fiataloktól mind a pedagógusaiktól kaptunk szóban és írásban is visszajelzéseket:
Fontosnak és számukra relevánsnak tartották a fókuszpontot : “ mi tart minket a ketreceinkben? “ , érezhetően könnyedén lefordították a metaforikus történetet, ugyanakkor végig a “mesében maradva” biztonságban nézhettek saját vagy környezetük lehetséges “rácsai mögé”…
-Mihály Péter-
Családi életre nevelés - képzés
Beszámoló
Családi életre nevelés képzés
- december 06-07.
A Családi életre nevelés (CSÉN) képzésen hangsúlyos szerepet kapott a cselekedve tanítani és cselekedve tanulni szemlélet. A nevelésben mindig is fontos volt a példamutatás, a személyes, bizalmas kapcsolat kialakítása és kialakulása a felnőttek és a gyerekek között. A személyes kapcsolat és a családon belüli párbeszédek kialakítását segítette ez a képzés, mert olyan témákat ölelt fel, mint például az öt szeretetnyelv, a család pillérei, konfliktuskezelés, a párkapcsolatok megbecsülése és ápolása. A képzésen olyan feladatokat végeztünk a fenti témákban, amik segítenek párbeszéd elindítására szülők és gyermekek között, egymás véleményének meghallgatására, illetve ami még fontosabb, annak tiszteletben tartására. Nem okításra tanítottak bennünket, szülőket és pedagógusokat, hanem párbeszédek és meghallgatások indítására. Érzelmeinket a mai világban egyre nehezebben fejezzük ki, bár nagy szükség lenne rá, hiszen nagyon sok konfliktus kerekedik a félreértett érzelmekből. Ezekre is remek feladatokat kaptunk, amik akár a családi otthonban, akár osztályfőnöki órákon, de akár kötetlen beszélgetésekkor is támaszpontot adhatnak.
Szeretnénk a képzésen tanultakat az iskolában rendszerbe foglalni, hogy a jövőben szervezetten adhassuk át azt a diákjainknak és a szülőknek is.
2018
- Lelkigyakorlat 12b
- Lelkigyakorlat 10a
- Tantermi színház – Thúry SZKI
- Tantermi színház – Zsigmondy SZKI
- Lelkigyakorlat 10c
- Tantermi színház – Cserháti SZKI
- Tantermi színház – 11a
- Családi nap 4a
- Sportnap
- Tantermi színház 10c
- Családi nap 3a
- Családi nap 1a
- Családi nap 2a
- Lelkigyakorlat 9a
- Családi nap 3b
- Családi nap 4b
- Apa-fia tábor
- Apa-fia tábor
- Apa-lánya tábor
- Nagy családi nap
- Kis családi nap 2b
- Kis családi nap 4a
- Lelkigyakorlat 11a
- Lelkigyakorlat 11b
- Szent Márton nap
- Lelkigyakorlat 9b
- Karácsonyi hangverseny
2019
- Zarándoklat
- Kis családi nap 3a
- Kis családi nap 3b
- Dráma nap
- Tantermi színház – Cserháti SZKI
- Tantermi színház – Cserháti SZKI
- Tantermi színház – Thúry SZKI
- Kis családi nap 1a
- Sportnap
- Tantermi színház 11c
- Tantermi színház – Thúry SZKI
- Tantermi színház – Batthyány Gimn.
- Tantermi színház – Batthyány Gimn.
- Apa-fia tábor
- Nagy családi nap
- TESZI tájékoztató
- Kis családi nap 1a
- Kis családi nap 4b
- Kis családi nap 4a
- Lelkigyakorlat 11a
- Szent Márton nap
- Diák-öregdiák találkozó
- Kis családi nap 3b
- Karácsonyi hangverseny
- Kis családi nap 4a
2020
Apa fia tábor
A COVID járvány után felszabadulás volt kimozdulni otthonról. A 4 napos kirándulás során kerékpárral megkerültük Fertő-tavat. A plébánián kialakított szállás Hegykőn nagyszerű volt, tökéletesen megfelelt az igényeinknek. Kulturált hálóhelyiségek, tiszta vizesblokkok, konyha és közösségi tér állt rendelkezésünkre. A nagyobb gyerekek néhány édesapával vállalkoztak a tó megkerülésére, 1 nap alatt teljesítették a 115 km-es távot. A kisebbek rövidebb távot tűztek ki célul, velük Osztrák területen, Fertőmeggyesen (Mörbisch) strandoltunk dél körül, majd hajón keltünk át a tavon, Ilmitzbe, és indultunk vissza kerékpárral Hegykőre.
Fáradtan, élményekkel gazdagodva tértünk haza.
Piarista esték. Dr. Bernek Ágnes előadása
A Piarista Esték előadás sorozat keretében Dr. Bernek Ágnes tartott előadást a nyugatbalkáni térség geopolitikai helyzetéről, aról, hogy ez a térség hogyan vált a különböző
nagyhatalmi érdekek ütközőzónájává a történelem során. Az érdekfeszítő előadásban
nyomon követhettük a Balkán történelmét a 14. századtól napjainkig. Külön hangsúlyt
kapott a térség XX. századi helyzete, Jugoszlávia szerepe, a délszláv háborúk
előzményei, hatása. Az előadó felvázolta a térség jelenlegi katonai
kapcsolatrendszertét, a Balkán lehetséges jövőjét.
Egyházi és világi ismeretterjesztő nap
Dr. Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes
tagja tartott lebilincselő előadást a trianoni békeszerződés következményeiről. A diákok
megismerkedhettek az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségi összetételével, az első
világháború kiváltó okaival, valamint hazánk első világháború utáni gazdaságpolitikájával.
Képek_Romics_Igazság Trianonról_Egyházi és világi…2020.09.03.
Piarista esték. Dr. Romsics Ignác előadása
A Piarista esték rendezvénysorozat keretében Dr. Romsics Ignác történész, egyetemi tanár, a
Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja tartott lebilincselő előadást A trianoni
békeszerződésről Trianon titkai címmel. A diákok megtudhatták, milyen bel – és külpolitikai folyamatok láncolata
vezetett a nemzeti tragédiához.
Sportnap
Az iskolai sportnap a rendkívüli járványügyi helyzet miatt rendhagyó módon került megrendezésre. A játékos sportvetélkedőket azonos helyszíneken, de osztályonként valósítottuk meg. Az osztályok
egymástól nagyobb távolságra helyezkedtek el. Az alsósok az iskolaudvart, a sportpályákat
foglalták el, a felsősök és a gimnazisták a nagykanizsai Csónakázó-tóhoz túráztak. A
helyszíneken ügyességi vetélkedőn vettek részt. Az osztályokat sajnos nem tudtuk
versenyeztetni egymással, de így is tartalmas napot töltöttünk együtt és élményekkel gazdagodtunk.
TESZI Zárórendezvény
A járványhelyzet következményeként a Tevékeny Szeretet Iskolájának év végi, júniusi lezárása
áthelyeződött a 2020-21-es tanév első hónapjára, szeptemberre. Tizenegyedik osztályos diákok
tartottak beszámolót a közösségi munkájukról a tizedikbe lépőknek, illetve tanáraiknak.
A pandémia okozta nehézségekben is megtalálták a módját, hogy segíthetnek, így többek között a szükséget szenvedőknek bevásárolni mentek, vagy a képernyőkön keresztül segítettek a kisebb társaiknak a házi feladatok megírásában, a tananyag megértésében.Beszéltek pozitív és negatív élményeikről, örömeikről és nehézségeikről, elmondták azt is, hogy melyik feladatnak milyen előnyeit és hátrányait tapasztalták meg és ezek tapasztalatok is hozzásegítik diákjainkat a felelősségteljes felnőtté váláshoz.
TESZI Nyitórendezvény
A TeSzI idei nyitását megelőző eseményen a korábbi tanévben szolgálatot végző tizenegyedik
osztályos diákok élménybeszámolói nagymértékben megkönnyítették a soron következő
tizedik évfolyam számára a feladat, illetve a szolgálati helyszín kiválasztását.
A nyitórendezvényen kiderült, hogy ki hol, melyik intézményben végezheti szolgálatát. A tanulók örömmel fogadták, hogy szinte mindenkit az elsőként megjelölt helyre sikerült beosztani. Kiscsoportos foglalkozás keretében a gyerekek alaposabban megismerhették a választott helyszínt, tájékozódhattak az előttük álló feladat részleteiről, az összekötő személyekről, a kapcsolattartás formájáról. A program ünnepélyes szentmisével zárult, amelynek meghitt hangulata, a prédikáció szívhez szóló gondolatai, a közös ima és éneklés nagyban hozzájárultak a szolgálatra való lelki ráhangolódáshoz.
Lelkigyakorlat
Az idei Lelkigyakorlaton a férfi-nő párkapcsolat ideális formája, lehetőségei, a hozzá vezető út,
buktatók, nehézségek témájában elméleti előadásokat hallhattak a diákok, majd az egyes
résztémákat kisebb – külön fiú és lány – csoportokban, kreatív módszerekkel dolgozták fel mint például rajz, montázs, vagy prezentáció készítés. Majd az egyes csoportok bemutatták foglalkozásuk eredményét a többieknek. Az elektronikus szavazógép segítségével arra is nyílt módjuk, hogy az egyes „kényes” kérdésekben megismerjék névtelenül a többiek véleményét. Fontos és tanulságos része volt a lelkigyakorlatnak a különböző életkorú és élethelyzetű házaspárok személyes hangú tanúságtétele.
A diákok tanulságos, változatos, élménydús két napot töltöttek el együtt a Lelkigyakorlat keretében.
Lelkigyakorlat 10. 22-23.
A lelkigyakorlatra a vírushelyzet miatt a hagyományoktól eltérő módon került sor, hiszen a kétnapos programon ott alvás nélkül vehettek részt a diákok. A szülők azonban szerencsére meg tudták oldani az utazást.
A diákok foglalkozások során a szabadság témáját járták körbe a hol két csoportra bontva, hol pedig együtt gondolkodva. Az interaktív programok hatására egyre jobban kezdtek összekovácsolódni, ez hatalmas előrelépés egy olyan osztály számára, melynek egy része csak idén szeptemberben kapcsolódott be a közösségbe.
A lelkigyakorlat sikerrel zárult és mindenki élményekkel gazdagon tért haza az őszi szünetre.
Márton nap az óvodában
Óvodánkban évekkel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal vezettük be Szent Márton életéhez kapcsolódó népszokásokra építve a Márton napot. Ebben a tanévben a koronavírus járvány miatt az ünneplésünk eltért az előző években megszokottól. A családok nem tudtak bekapcsolódni a lámpások készítésébe és a felvonulásba sem. A gyermekek számára viszont szerettük volna, ha az ünnep fontossága ugyanúgy szerepet játszana. A csoportokban különböző kézműves technikákkal készítettük el a lámpásokat. Előkerültek a libás dalok, játékok és a hitre nevelés kapcsán felelevenítettük Szent Márton püspök életét, megemlékeztünk jóságáról. Az elkészült lámpásokkal az iskola udvarán minden csoport részvételével felvonultunk, miközben énekeltünk is. Majd ezután különböző ügyességi feladatokat kellett megoldani a gyerekeknek az óvoda udvarán mint például libakeresés, vagy Szent Márton darabokból álló palástjának összerakása.
2021
Erdei Iskola 2. a és 2. b
A 2.A és 2.B osztály 44 gyermekkel és 3 tanítóval vett részt a KASZÓ Zrt. Vadász Göri Erdészeti Erdei Iskola programján. A diákok nagyon várták már az erdei iskolát, mert ilyen iskolai élményben még nem volt részük. Nagykanizsáról külön autóbusszal utaztunk Kaszóra. A közös reggeli után erdei kisvasúttal utaztunk Belső–Somogy csodálatos erdejében. A közel 1 km hosszú Öregerdő Tanösvényt idegenvezető kíséretével bejárva nyolc állomáson, tájékoztató táblák segítségével ismerkedhettek meg a gyerekek az erdő növényeivel, állataival. A 10 méter magasan, a fák lombjai között húzódó Lombkorona Tanösvényt interaktív elemek tették izgalmassá, segítve a játékos tanulást, ahol még termések gyűjtésére is volt lehetőség.
Erdei Iskola 2. a
A második napon úticélunk a zalakarosi Termáltó és Ökoparthoz vezetett. Első programunk a fogadóépületnél elfogyasztott közös reggeli után a sövény labirintus végigjárása volt. Ezután a legnagyobb élmény és kihívás is a vízi tipegőn való áthaladás volt, ami nemcsak az egyensúlyt és bátorságtudatot fejleszti, hanem a tipegő korongjait körbeszövő magas nádasban rejtőző állatvilág megfigyelésére is alkalmas. Innen utunk a tanösvényhez vezetett. Az itt élő növényeket ismertetőtáblák mutatják be. Délután pedig az ökopart játszóterét próbáltuk ki. A harmadik napot az első két napon gyűjtött erdei ismeretek rendszerezésére szántuk. A megtapasztalt termėszeti környezet alapján az iskolai tantermünkben – kézműves foglalkozás keretében – minden gyermek elkészítette a saját erdő-lapbookját. Ebéd után a Kaszón gyűjtött termésekből elkészítettük a mi kis erdőnk makettjét.
Erdei Iskola 2.b
A második napon az „Erdő mélyén” című kisfilm megtekintése után rendszereztük az előző nap szerzett ismereteinket. Az erdő szintjeivel ismerkedtek a gyerekek, az ott élő állatokat csoportosították, színeztek, ragasztottak. A Kaszón gyűjtött termésekbõl termésképeket készítettünk. A harmadik napon távolsági autóbusszal utaztunk Zalakarosra. Először a Termál tavat jártuk körbe, majd a mellette fekvő Tanösvényt, ami egy lábakon álló fapadló járdán vezet. Az interaktív táblákat és játékos elemeket átböngészve sok, hasznos információval lettünk gazdagabbak a környékre jellemző állat– és növényvilágot illetően. Majd délután a Zalakarosi Parkerdő területén található Csiga-túra tanösvényen erdei gombákkal, állatokkal, növényekkel találkozhattunk hangostáblák, interaktív kockaforgatók segítségével. A gyerekek sok élménnyel és új ismerettel tértek haza.
Erdei iskola 3.a
Az erdei iskola első napján Zalamerenyén a pálos szerzetesek által alapított Pálos malomban jártunk. A mező életközössége témakörön belül a vízimalomban a gyerekek megismerkedhettek az őrlés folyamatával, a molnárok életével, a hagyományos kenyérsütés lépéseivel. Megkóstolhatták a kemencében sült kenyeret. A Zalamerenyét Zalakarossal összekötő túraútvonalon, a mező lágyszárú növényeivel ismerkedhettek. A tartalmas nap egy jóízű fagyizással zárult. A második nap Újudvaron a Vadudvarban jártunk, ahol a gyerekek feleleveníthették az emlős állatokról tanultakat. Alpakkákat sétáltatva egy hegyi túrán vehettek részt, melynek során a szántóföld, rét, és legelő jellemzőivel ismerkedtek. A harmadik záró napon vendégelőadók érkeztek az iskolába a Zalaerdő helyi kirendeltségéből. A gyerekek a legelők és rétek állatairól tanulhattak és megismerkedhettek számos gyógynövénnyel, melyekből kreatív faliképeket készítettek. A három eredményes napot egy vidám pizzázással zártuk.
Erdei iskola 3.b
Az első napot Garaboncon a 7 Vezér Történelmi Kalandpark és Garabonciás Farmon töltöttük. Körbevezették a gyerekeket az állatfarmon, majd íjászkodhattak és lovagolhattak, játszhattak. A második napon kisétáltunk a Csónakázó-tóhoz. Megnéztük az Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére állított tölgyfa keresztet, majd a délutánt a játszótéren töltöttük. A harmadik napon Keszthelyre utaztunk. Megnéztük a Festetics Kastély termeit, voltunk a Pálmaházban, a Hintó Múzeumban, a Vadászati Múzeumban és megtekintettük a modellvasút kiállítást végül a gyerekek utaztak a mini vasúton.
Erdei Iskola 4 a
A Piarista Iskola 4. a osztálya 24 diákkal, 2 tanítóval 3 napot töltött erdei iskola keretében.
Az első napon iskolától gyalog indultunk útnak, útba ejtve a Csónakázó-tó kedvenc játszóterét. Majd tovább indultunk a zöld turistajelzést követve a bagolai szőlőhegyen át. Útközben megfigyeltük a mező, a szőlőhegyek, illetve a falu jellemzőit. Bagolán megpihentünk, s onnan Miklósfáig gyalogoltunk. Az iskolához busszal érkeztünk meg. A második napon bebarangoltuk Zalakarost. A Tanösvényt végigjárva a kilátóhoz értünk. Majd vissza a központba. A finom ebéd után vidáman jártuk végig az Okopark rönkjeit, ösvényeit. Megtapasztaltuk a természet szépségeit, hangjait, élőhelyeit. A vízpart jellemzőit is tanulmányoztuk. A harmadik napon vonattal utaztunk a Majd kisvasútra szálltunk, Csisztafürdőig megfigyelhettük az élőhelyeket s élővilágukat. Ezen a napon is étteremben ebédeltünk. Finom sütizés után vonatoztunk hazáig. Mindhárom nap szép élményekkel tértünk vissza.
Erdei Iskola 4.b
Osztályunkkal erdei iskolánk első napján Keszthelyre látogattunk el. Vonattal indultunk, a keszthelyi Festetics kastély volt látogatásunk első helyszíne. Nagy örömünkre felmehettünk a kastély tornyába, ahonnan páratlan kilátás nyílt a városra és a Balatonra. Következő állomásunk a pálmaház és a madárpark volt, ahol vízi állatokat láthattunk testközelben. A Vadászati és a Történelmi modellvasút-kiállítás szenzációs volt. A második napot Magyarszerdahelyen a Héthatár Kecskefarmon töltöttük. Városi gyerekeknek hatalmas élmény az állatokkal való találkozás, láthattunk kecskéket, lovakat, teheneket, nyuszikat, pávát, a baromfiudvar lakóit, fürjet, galambot, papagájt. A gyerekek pónin lovagoltak, kecskét etettek, tojást szedtek. Részt vettünk egy falusi exatlonon, aztán színes szappanokat készítettünk, majd sajtkóstolót tartottunk a farm finom sós, édes sajtjaiból. A harmadik nap vonattal utaztunk Szombathelyre, ahol először a gyönyörű Csónakázó tóhoz mentünk, ismét felelevenítettük, amit tanultunk a vizek, vízpartok növény– és állatvilágáról. Aztán kezdetét vette a szabad játék a Kalandvárosban. Rengeteg mászóka, csúszda, hinta, ügyességi játékok tették örömtelivé ezt a délutánt. Élményekkel telve érkeztünk haza.
Alsós gyereknap
A gyermeknapi program célja a közösségépítés osztályszinten és alsó tagozatos szinten. A programok egy része osztálykeretben szerveződött, ezek voltak a társasjátékok, beltéri, kültéri játékok, játék a játszótéren. Az egész alsó tagozatnak szervezett programokon mint a táncház, akadálypálya zenére a tornateremben, aszfaltrajz készítése az udvaron, Jerusalema tánc megtanulása a tornapályán minden osztály részt vett. A nap fénypontja a jégkrémezés volt.
Családi nap 1. a 06.19
Június 19-én végre megtarthattuk a családi napunkat, amit már nagyon várt az 1. A osztály gyermek és szülői közössége. Összesen 63 fő vett részt. A szülőknek, pedagógusoknak, testvéreknek remek alkalom arra, hogy megismerhessék egymást közelebbről. A vírushelyzet miatt eddig nem volt lehetőség a közös, személyes találkozásra, csak online felületen, amely sajnos nem pótolja a személyes, kötetlen beszélgetéseket, ismerkedést. Voltak olyan szülök, akik itt találkoztak először egymással, végre maszk nélkül. Osztályunkból az egyik család biztosította a helyszínt, ahol minden adott volt ahhoz, hogy a gyermekek és felnőttek is jól érezhessék magukat. A helyszínen lángost sütöttünk, Volt légvár, trambulin, hinták, különböző kültéri mozgásokhoz szükséges játékok. Lehetett focizni, biciklizni, labdázni, tollasozni. A gyermekek és szüleik láthatóan nagyon jól érezték magukat, önfeledten merültek bele a közös tevékenységbe, beszélgetésbe. A csodaszép nyári napsütésben nagyon vidáman, sok élménnyel és kacagással telt a program. Mindannyian nagy örömmel és elégedettséggel zártuk a napot. Már tervezzük az őszi újabb találkozót.
Tanári lelkinap
A lelkigyakorlat helyszínéül szolgáló murakeresztúri Közösségi Házzal évek óta jó kapcsolatot ápol az iskola. A tanári lelkinap egyfajta elvonulást, nyugodt tanévkezdést, egymásra hangolódást is jelentett. Érdekes előadásokat hallgattunk kollégáinktól bibliahasználat, illetve az egyház szerepe, a természettudomány fejlődése és az egyház kapcsolata a történelem során témákban. Kiscsoportos beszélgetések keretében beszélgettünk hitünkhöz, a hitélethez való viszonyunkról, a generációk közti különbségekről, arról, hogy mi aggaszt bennünket mindennapi életünk során. A covid járvány hatása még erősen érződött, félelmeinket fogalmaztuk meg a járvány okozta bizonytalansággal, kiszámíthatatlansággal kapcsolatban. A lelkinapot közös imádsággal, étkezéssel zártuk. Ezek az alkalmak fontosak ahhoz, hogy a rohanó világban képesek legyünk megállni, elcsendesedni, egymáshoz kapcsolódni.
Sportnap
Az idei sportnapot szeptember elején rögtön a 3. tanítási napon tartottuk, helyszíne az uszoda volt. Az iskola minden tanulója részt vett rajta, az általános iskola 1. osztályától a végzős tanulókig. Az alsósok a napot játékokkal töltötték, felsőtől a gimi végéig az osztályok osztályok közötti vetélkedőn vettek részt. Az osztályoknak 8 állomáson kellett végighaladniuk, ahol különböző versenyszámokat kellett végrehajtaniuk, ahol a teljesítés alapján pontokat kaptak. A felsősöknél az első helyezést a 8.a osztály szerezte meg, a gimiseknél a 12.a osztály. Szerencsére az időjárás is kedvezett a rendezvény megtartásának, így remek hangulatban, sok nevetéssel telt el az idei sportnapunk.
TESZI Zárórendezvény
A járványhelyzet következményeként a Tevékeny Szeretet Iskolájának év végi, júniusi lezárása áthelyeződött a 2021-22-es tanév első hónapjára, szeptemberre. Tizenegyedik osztályos diákok tartottak beszámolót a közösségi munkájukról a tizedikbe lépőknek, illetve tanáraiknak. Beszéltek pozitív és negatív élményeikről, örömeikről és nehézségeikről, elmondták azt is, hogy melyik feladatnak milyen előnyeit és hátrányait tapasztalták meg.
Családi nap 1.b
Már a nulladik szülői értekezleten felmerült az igény, hogy a leendő 1. b–s szülők szeretnék egymást és a gyerekeket közelebbről megismerni. Az egyik család a városkörnyéki cserfői hegyre hívta meg a társaságot. Osztálytársak, testvérek, anyukák és apukák vettek részt a vidám találkozón. A gyerekek bejárták és megnézték a telken a gyümölcsöst és a zöldséges kertet. Fölfedezték a friss vizű kutat, amiből jóízűen ittak a rendkívüli őszi melegben. Aztán megrohamozták a játékvárat, majd jókedvűen kergették a színes lufikat, amit maguk fújtak fel. Volt hinta, csúszda, mindenféle labdajáték. Mint a kis sáskák, úgy rohamozták meg az étkezőasztalokat. Az uzsonna után a maguk sütötte virslinek, szalonnának és hagymának volt a legnagyobb sikere – természetesen a tűzrakás mellett. Közben az apukák is jókat játszottak az anyukák vidáman beszélgettek, meséltek csemetéikről. Már sötétedett, amikor egy kisebb csocsó is előkerült. Lement a nap, amire mindenki hazatért. Egy nagyon vidám napot hagytunk magunk mögött.
Családi nap 1. a 09.18.
Az esemény célja volt, hogy az 1.A osztály tanulói és szülői közössége az iskolai kereteken kívül tudjon találkozni, ismerkedni, kapcsolatot kialakítani. Ennek helyszínéül a Murakeresztúr, Kollátszeg falurészben található IKSZT udvarán felállított szabadtéri és részben fedett közösségi teret választottuk. Az eseményen változatos programokat tudtunk megvalósítani, mint a közös játék /röplabda, tollaslabda, labdarúgás, frizbi/ a túra a közeli Mura folyó partjára, a teremtett világ csodáinak megismerése, közös szalonna és kolbászsütés tábortűzön a közös étkezés és természetesen beszélgetés, ismerkedés. A program a szervezők és a résztvevők egybehangzó véleménye szerint elérte a célját.
Óvodás sportnap
Óvodánk pedagógiai programjában kiemelt szerepet kap a mozgás és az egészséges életmódra nevelés. Így jött az ötlet az ovis sportnap megszervezéséhez. A gyerekekkel már egész héten edzéseket tartottunk, készültünk az alkalomra. Korosztályok szerint kis–középső nagycsoport, más mozgásformákat terveztünk a gyerekeknek. Reggel zenés közös tornával indítottuk a napot, majd mindenki elvonult a kijelölt területére. A kiscsoportosok az óvoda udvarán egyszerű mozgásos és labdajátékok formájában kapcsolódtak a sportnaphoz. A középső csoportosok egyéni ügyességi versenyekben vehettek részt. A nagycsoportosok csapatokba szerveződve mérték össze az erejüket, de nemcsak az erőre, hanem az észre, az ügyességre is szükségük volt a feladatok megoldásánál. Sorversenyekben mérhették össze a tudásukat, és amelyik csapat gyorsabban teljesítette az adott feladatot, a legtöbb pontot gyűjthette a versenyben. Miután a feladatokkal végzett mindhárom korosztály, az óvoda udvarán közösen énekeltünk és mozogtunk hálát adva Teremtőnknek, hogy együtt részt vehettünk egy remek mozgásos délelőttön. Ezután következett az eredményhirdetés, ahol minden csapatban résztvevő nagycsoportos nyakba akasztható kézzel készített érmet kapott és mellé egy nagy tapsot. A jutalom mindenki számára egyforma volt, ivólevet és egy kis finomságot kaptak a gyermekek és a felnőttek az egész napos munka után. A délelőtti izgalmakat ebéddel és a jól megérdemelt pihenéssel zártuk.
Lelkinap 9.b
Szeptember 24-én, pénteken busszal indultunk Murakeresztúrra, a 9.b osztály
lelkigyakorlatára. Amikor megérkeztünk a közösségi házhoz, a vezetők már vártak ránk. Az ’Evolúció’,
az ’Intelligens puff’ és a ’Csomózódás’ nevű játékokat játszották a gyerekek a felnőttek
irányítása mellett. Az első
foglalkozás ismerkedéssel kezdődött, játékos formában. Egy rövid bevezetőre is sor került,
melynek során tisztázásra került a lelkigyakorlat, mint fogalom, valamint a hétvége témáját is
felfedte Anna, a lelkigyakorlatért felelős tréner. Ezen a programon az egész osztály együtt vett
részt. Ezt követően kiscsoportokra oszlottak a gyerekek és újabb foglalkozás vette kezdetét. Itt
az volt a feladat, hogy a csoport tagjai mutassák be úgy a szobájukat, hogy a többiek a bútorok.
A gyerekek lelkesen osztottak meg információkat egymással a személyes életterükről. A pihenő után ismét
kiscsoportos foglalkozás következett, mely hibáink, bukásaink témakörében generált
elgondolkodtató beszélgetést. Ezen alkalommal egy bibliai elmélkedésre került sor. A napot egy Jurta-kör
nevű játék zárta. A gyerekek 18 óra körül mentek haza.
Szeptember 25-én, szombaton 9 óra után érkeztünk a helyszínre. Az első foglalkozás 9:30-kor kezdődött. Közös játék vette kezdetét. Majd a társalgóban összegyűlve közösen megnéztük a Halászkirály legendája című filmet. A filmezés után megebédeltünk, közösen elpakoltunk. Az ebéd utáni szabadprogram az előző naphoz hasonlóan pihentető volt, különféle tevékenységekkel telt. A délután során újabb kicsoportok alakultak. A csoportok a
vezetők irányításával a filmben látott keresztény jelentéstartamokról beszélgettek. A közös gondolkodás, véleményformálás, eszmecsere nagy élményt jelentett.
Családi nap 3 a
A családi kirándulás helyszíneként a megyénkben található Kistolmácsi tavat választottuk. Célunk az volt, hogy az osztályunkba járó szülők és családtagjaik jobban megismerjék egymást. A tóhoz 9.30–kor személygépkocsikkal érkeztünk, majd a Zalaerdő által működtetett Kistolmács–Bázakerettye–Kistolmács kisvasúttal utaztunk. Az út során megcsodáltuk az őszi erdőt miközben jó hangulatú beszélgetések indultak. Egy rövid frissítő után a tó körüli túrára indultunk. A Kistolmácsi víztározóhoz érve letelepedtünk, az apukák tüzet gyújtottak. Ebédre a családok szalonnát, kolbászt sütöttek, amit mindenki jóízűen elfogyasztott.. Ebéd után az anyukákkal elsétáltunk a közeli forráshoz, míg az apukák egy része mozgásos játékokat kezdeményezett, illetve horgászott a gyerekekkel. A családi délutánunk elérte célját. A közös élmények, játékok, beszélgetések által erősödtek az emberi kapcsolatok a gyerekek és a szülök között egyaránt.
Családi nap 2 b
A 2. b osztály 27 felnőttel és 27 gyermekkel vett részt a 2021. 09. 25–én, szombaton tartandó családi napon. Mivel ez volt az első közös találkozása a családoknak, ezért rövid bemutatkozással kezdtük a napot. Zenés, énekes meglepetés műsorunkat nagy tapssal hálálták meg a szülők. Ezt követően élménypedagógiai játékokba vontuk be a vállalkozó kedvű résztvevőket. A névgyakorlós játék után a csipeszfogó is nagy sikert aratott, amit közkívánatra többször eljátszottunk. Ezután már kint az udvaron folytatódott a szabad játék. Amíg a gyerekek ping-pongoztak, csocsóztak, mászókáztak, homokoztak, addig a szülök ismerkedhettek, beszélgethettek. Dél körül ,,megérkezett” a várva–várt pizza, amit jóízűen fogyasztottunk el. A közös ebéd után már bátrabban kapcsolódtak egymáshoz a szülők, vidám, olykor elmélyült beszélgetések alakultak ki. Úgy gondoljuk, hogy jól sikerült a családi nap, mindenkinek nehéz volt az elindulás, búcsúzkodás. Megbeszéltük, hogyha a járványhelyzet is engedi, tavasszal újra találkozunk.
Családi nap 4 a
A 4. a osztály családos kirándulást szervezett Kaszóra, Somogy megye gyönyörű erdei világába. 72 fővel vettünk részt reggeltől késő délutánig a szervezett és önkéntes programokon. Vezetett programként kisvasúttal mentünk a Baláta megállóig, ahol egy jó humorú erdész tájékoztatott bennünket az erdő élővilágáról, jellegzetességeiről, közben a csoportot is vizsgáztatva. Együtt mentünk a lombkorona tanösvényhez, ahol családonként gyönyörködtünk az erdő szépségeiben. A gyerekek menet közben megoldották a játékos feladatokat is. Szabadon választható volt a Vadaskert megtekintése, ahol gím– és dámszarvasokat figyelhettünk meg. Csodálatos őszi napsütésben fantasztikusan jól éreztük magunkat. Igazi közösség–kovácsoló program volt.
TESZI Nyitórendezvény
A TeSzI idei nyitását megelőző eseményen a korábbi tanévben szolgálatot végző
tizenegyedik osztályos diákok élménybeszámolói nagymértékben megkönnyítették a
soron következő tizedik évfolyam számára a feladat, illetve a szolgálati helyszín
kiválasztását. Ugyanakkor a koronavírus okozta rendkívüli helyzet miatt több szociális
intézmény nem tudta fogadni a tanulókat. Ezért ebben a tanévben a választható
lehetőségek listája jelentősen átalakult, a felhozatal kiegészült új lehetőségekkel, például
az Élettér Állatmenhelyben kutyák sétáltatására nyílott mód. A diákok jelentkezési
lapjának kitöltése alapján elkészült a tervezet. A nyitó rendezvényen kiderült, hogy ki
hol, melyik intézményben végezheti szolgálatát. A tanulók örömmel fogadták, hogy
szinte mindenkit az elsőként megjelölt helyre sikerült beosztani. A feladatok kihirdetése
után kiscsoportos foglalkozás keretében a gyerekek alaposabban megismerhették a
választott helyszínt, tájékozódhattak az előttük álló feladat részleteiről, az összekötő
személyekről, a kapcsolattartás formájáról. Az esemény lehetőséget teremtett arra, hogy
minden tanuló megszerezze a szeretetszolgálat végzéséhez szükséges legfontosabb
információkat. A program ünnepélyes szentmisével zárult, amelynek meghitt hangulata,
a prédikáció szívhez szóló gondolatai, a közös ima és éneklés nagyban hozzájárultak a
szolgálatra való lelki ráhangolódáshoz.
Egyházi és világi ismeretterjesztő nap pedagógusoknak
Dr.Bodnár Gabriella egyetemi docens látogatott el hozzánk. Érdekes, interaktív előadást
tartott iskolánk pedagógusainak a tehetséggondozásról, a tehetség felismeréséről.
Előadásában kitért arra, hogy napjainkban milyen helyzetben vannak a kiemelkedő
tehetséggel bíró tanulók, milyen problémával küzdenek, és mi tanárok mit tehetünk értük.
Hogyan tudjuk felismerni, elismerni a tehetségesek igényeit, fejlesztésük lehetőségeit.
Mérési módszereket mutatott be a tehetség felismerésére, beszélt az életpálya tervezés
jelentőségéről.
Egyházi és világi ismeretterjesztő nap diákoknak
Dr.Bodnár Gabriella egyetemi docens látogatott el hozzánk. Érdekes, interaktív előadást
tartott a a 11.b osztályosoknak a tehetség felismeréséről, karriertervezésről. Érdekes
tesztet írtak a diákok, amely segítségével feltérképezték képességterületeiket, vizsgálták
saját tanulási stratégiáikat. Sok jó tanácsot kaptak a jövőbeni pályaválasztásukkal,
karriertervezéssel kapcsolatban. Az előadás végén a diákok kérdéseket tehettek fel, illetve
egy önismereti játékra is sor került.
Lelkinap 9 a
Október első napjának reggelén a busszal indultunk a helyszínre, Murakeresztúrra. n Pár perc séta után meg is érkeztünk a templom melletti házikóhoz és a hozzá tartozó udvarhoz. Először bemutatkoztak a csoportvezetők ¬ majd elkezdtünk játszani egy ,,tojás, tojás”, azaz evolúció nevezetű játékot, majd csoportokba osztottak minket.
Délután közösen megnéztük a Ha Isten is úgy akarja című filmet, amiről utána kiscsoportos
beszélgetés is volt. A másnap délelőttöt leginkább kiscsoportokban töltöttük;
játszottunk, beszélgettünk, leginkább próbáltunk felébredni. Ebéd után átmentünk a volt osztályfőnökünkhöz, Marika nénihez, aki palacsintával és bodzaszörppel várt minket.
Miután visszasétáltunk a templomhoz és a házhoz egy kisebb szünet után újabb kiscsoportos
beszélgetések következtek, amik során könyörgéseket is írtunk, amiket az olvasók olvastak fel
az ezt követő misén, amit John atya tartott.
Mire észbe kaptunk, már el is telt a két nap és nagyon jól éreztük magunkat.
Erdei Óvoda
Óvodánk, a Zöld Óvoda programban meghatározott kritériumok szerint, hagyományos módon minden tanévben több napos erdei óvodát szervez a nagycsoportos gyermekek számára. Ebben az évben Kaszót választottuk az erdei óvoda célpontjául. 25 nagycsoportossal és négy felnõttel keltünk útra reggelente az óvoda elé rendelt külön busszal. A helyszínre érkezve túravezető várt bennünket, aki mindkét nap a segítségünkre volt és aki szervezte és koordinálta a programokat. Első nap a reggeli elfogyasztása után kis vasúttal utaztunk a Baláta–tóhoz, amelynek medrében a szárazság miatt könnyen barangolhattunk amerre csak szerettünk volna, közben felfedezve a természet kincseit és hallgatva a túravezetőnk előadását a tavat körülvevő élővilágról és egyéb érdekességekről. Az ebédet követően a vadasparkot látogattuk meg, ahol őzek, szarvasok, vaddisznók vártak bennünket. Utána szabadprogramra volt lehetőség a természetes anyagokból készült játszótéren, majd hazaindultunk az óvodába. A második nap már ismerős helyre érkeztek a gyerekek és bátrabban is vették birtokba az erdei óvoda területét. Reggelit követően erdei kirándulásra indultunk, valamint bejártuk a lombkorona tanösvényt, ahol nagyon sok interaktív játék várta a gyermekeket a természettel és az erdei állatokkal kapcsolatban. A játék után kézműves foglalkozás következett, ahol minden gyermek elkészíthette a saját kitűzőjét, amit maga rajzolt, színezett és utána felkerült a ruhájukra, táskájukra. Nagyon sok ismerettel, tartalmas foglalkozásokkal telt ez a két nap, ahol a természet szeretete, védelme még közelebb került a gyermekekhez.
Családi nap 7 a
A családok autóval érkeztek a Dráva-Mura találkozásához. Az itt kialakított pihenőhelyet elfoglaltuk. Az anyukák finom süteményekkel készültek, az apukák gondoskodtak a tűzrakásról, szalonna sütésről. Az időjárás kegyes volt hozzánk, így a gyerekek sokat játszhattak a szabadban. Rövid túrára indultunk, végigsétáltunk az ártéren,
megfigyelhettük a folyó munkavégzését. Felmentünk a folyó fölé magasodó dombra, ahol megcsodálhattuk a Szentmihály kápolnát, érdekes történetet olvashattunk róla a környezetében elhelyezett ismeretterjesztő táblákon.
A gyerekek nagyon élvezték az együttlétet, az alkalom kitűnő volt arra, hogy az újonnan
alakuló osztály szülői köre kötetlen körülmények között megismerje egymást.
Egyházi és világi ismeretterjesztő nap 10.23.
2021. október 23-án egész napos programot szerveztünk az intézmény vállalkozó kedvű munkatársai számára, amelyen a tantestületnek több mint a fele részt vett. A rendezvényt Budapesten, a Piarista Központban kezdtük. A kápolnában Böszörményi Géza igazgató (a budapesti piarista gimnázium öregdiákja) tartott előadást a piarista rend
magyarországi történetéről. A Sapientia főiskola dísztermében pedig Vereb Zsolt, a budapesti piarista rendház házfőnöke ismertetett meg minket az épület és a budapesti piarista gimnázium múltjával, valamint az épületben található intézményekkel (Sapientia főiskola, piarista rendházak, tartományfőnökség). A napba belefért még egy városismereti séta az édességek témájában, valamint egy késői ebéd is.
Márton nap az óvodában
„Szent Mártonnak ünnepén, égő lámpást viszek én„...– hangzott az ének az óvodások és szülők részvételével megtartott Márton napon. A gyermekekkel közösen lámpásokat készítettünk csoportonként különböző technikák alkalmazásával (színezés, festés, ragasztás, gyurmázás), közben énekeltünk, verseket mondtunk és felelevenítettük Szent Márton életét és a nevéhez fűződő jócselekedeteket. Az ünnepnapon délelőtt az udvaron libakeresés és közös játék várta a gyermekeket. Délután, ahogy sötétedett az óvoda udvaron gyülekeztünk a családokkal, volt óvodásokkal, akik már iskolába járnak és a tüzet gyújtottunk, aminek lángjáról a szentelés után meggyújtottuk a saját mécseseinket. Miután sorba rendeződtünk elindultunk énekelve, kezünkben a lámpásokkal, hogy a sötétség ellenére hirdessük a világosságot, magát Krisztust, aki a Világ Világossága. A hagyományainkhoz híven a nagykanizsai Szent Márton kápolnához szerettünk volna zarándokolni, és agapéval kedveskedni a családoknak, de a járványhelyzet fokozódása miatt módosítottuk az útvonalat és az agapét is elhagytuk. A Királyi Pál– Hunyadi– Sugár– Királyi Pál utca útvonalon haladva, az intézmény bejáratához visszatérve, minden családnak megköszöntük a részvételt és elbúcsúztunk egymástól. A lámpásokat a gyermekek hazavitték, hogy otthon is emlékezzenek Szent Márton jóságára.
Lelkinap 11 b
Felsős lelkinap
Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az adventi és nagyböjti felsős lelkinap.
Diákjaink, tapasztalataink szerint az iskolai kereteken kívül nyitottabbak a beszélgetésekre. Ez
nagyban köszönhető a Kalazancius Mozgalom csoportvezetőinek, akiknek a felsős korosztály
tagjai akár komolyabb témákkal kapcsolatban is megnyílnak. Mindezt az együtt töltött idő, a
sok játékos feladat, és a közösségépítő játékok segítik elő.
Egy lelkinap felépítése a következő:
• 8.00: gyülekező, közös kezdés, csoportbeosztás kihirdetése, eligazítás
• 9.00-tól: kiscsoportos foglalkozások
• 11.30-tól: szentmise
• 12.30-tól: ebéd, hazaindulás
Az idei tanévben Advent idejében célunk a következő volt: felkészítsük szívünket, lelkünket
Megváltónk születésére, karácsony ünnepére! Ebben szerettünk volna a délelőtt során
segítséget nyújtani beszélgetéssel, imával, kézműveskedéssel (kavicsfestés).
Alsós lelkinap
Majdnem 160 alsó tagozatos gyermeknek szerveztünk adventi, karácsonyi lelkinapot. Reggel egy kedves mesével ismerkedhettek meg a gyerekek, majd a tanítók segítségével feldolgozták, végül rajzoltak róla. A kezek imája programban kézműves foglalkozás volt a gyerekeknek, só–liszt gyurmából készítettek karácsonyi ajándékot, illetve üdvözlőlapot. Délután rejtvényeket oldottak meg, és rajzfilmet néztek Jézus születéséről.
Projektzáró
A járványügyi helyzet miatt nem tudtunk nagyszabású projektzáró rendezvényt tartani. A meghívott vendégek a projetmegvalósításban érintett kollégák és diákok voltak. Külsős vendégként a Széchenyi Programiroda tanácsadója vett részt rendezvényünkön. Keléné Molnár Melinda szakmai tanácsaival segítette a projektmegvalósítás folyamatát. A program első felében Böszörményi Géza igazgató köszöntötte a meghívott vendégeket, a pályázati források kihasználásának jelentőségéről beszélt a hallgatóságnak. Ezt követően Bécsiné Jakabfi Marianna foglalta össze a projekt fő szakmai tevékenységét, bemutatta a teljesült indikátorokat. Beszélt arról, hogy milyen pozitív hatásai vannak a jelen pályázati forrásoknak az iskolára nézve.
A projektzáró rendezvényt a helyi tévé is megtisztelte, a rendezvényt követően riport készült.
