Jegyek a gazdasági irodában kaphatók, a tombolafelajánlásokat köszönettel fogadjuk a titkárságon! 

Réka nénit Valaczka András, a piarista rendtartomány pedagógiai igazgatója kérdezte piarista gyökereiről, munkájáról és hivatásáról. Az interjú itt hallgatható meg.

Az alsó tagozatban hagyomány, hogy a Patrocínium előtt projekthetet tartanak a gyerekek. Az idei téma természetesen az iskola épülete és története volt. Sok szép alkotás készült, és több osztályunk meglátogatta a Thury György Múzeumot is. A projekthéten készült képek itt tekinthetők meg.

Őszi Suli Muri

Gyermekkacajtól volt hangos a tornaterem, amikor a török császár bő bugyogójában elszabadultak a darazsak. Gyöngyi néni bábos csoportja árnyjátékkal kápráztatta el kis vendégeinket – „A kiskakas gyémánt félkrajcárja” című mesét adták elő. Ugyanott a 2. b osztály Mariann néni vezetésével játékfűzést mutatott be, mellyel nagy tetszést arattak. Majd István bácsi Lego vonatjai nyűgöztek le mindenkit. Vendégeink egy rövid bemutató erejéig ízelítőt kaphattak a LEGO programozásból. Néhány robot irányításán keresztül a gyerekek kipróbáhatták, milyen eszközökkel folyik a digitális kultúra oktatása iskolánk alsó tagozatán. Ezt követően vidám, táncos ügyességi pályán mehettek végig a kicsik Vica néni és Zsuzsi néni segítségével. Nem maradhatott el a kézműveskedés sem, Dóri nénivel és Éva nénivel minden óvodás gyermek készíthetett magának egy jókora kakas papírbábot. Mindeközben bemutatkoztak a leendő elsős tanítók, Böbi és Piroska néni, valamint Gyöngyi és Ági néni. Böszörményi Géza igazgató atya és Hédi néni kedves szavakkal, részletes tájékoztatóval ajánlották iskolánkat a szülők figyelmébe. A délutánt a gyerekek nagy örömére szeretetvendégség zárta, sok finom sütivel és üdítővel. Nagy szeretettel várjuk a következő Suli Murira is mindazokat, akik érdeklődnek iskolánk iránt, és szívesen bepillantanának vidám perceinkbe, foglalkozásainkba. Találkozzunk a következő ilyen alkalommal, február 21-én!

A Patrocínium a piarista iskolák egyik legnagyobb ünnepe: rendalapítónk, Kalazanci Szent József atyai (latinul: pater) pártfogásáról emlékezünk meg ezen a november végi napon.

Idén van a centenáriuma (századik évfordulója) annak, hogy 1765-ben alapított iskolánk a jelenlegi épületébe költözött, ezért a Patrocíniumot is ennek jegyében szerveztük meg 2023. november 24-én.

Az ünnepségről készült képek itt tekinthetők meg, a Zala Online tudósítása itt olvasható.

Zsódi Viktor tartományfőnök atya megtisztelt bennünket azzal, hogy egész nap együtt volt velünk. 

A Patrocíniumot mindig ünnepi szentmisével kezdjük, amelyen vendégül láthattuk Balogh László polgármester urat, valamint Magyar Ferenc igazgató urat és a Nagykanizsai Tankerületi Központ munkatársait. 

Az alsósok ezt követően színielődást láthattak a Pannon Egyetem dísztermében. A nagyok az iskolába vonultak, ahol megírták az iskolatörténeti verseny tesztfeladatait. Ezt követően elfogyasztottuk az évfordulóra készült több száz szeletes tortát (az erről készült félperces kisfilm itt érhető el), majd a centenáriumi versenyek eredményhirdetése következett. A rajzversenyre készült alkotások itt tekinthetők meg.

A napot jó hangulatú öregdiák-találkozóval zártuk, amelyen 11-12.-es diákjaink is részt vettek, hogy szempontokat, tanácsokat kapjanak az idősebbektől a továbbtanulásukkal, pályaválasztásukkal kapcsolatban.

Az alsó tagozatos projekthetet mindig a Patrocínium előtt tartjuk, az idei téma természetesen az iskola története és épülete volt. A projekthéten készült képek itt láthatók.

A felsős és gimnazista osztályok kiállítást készítettek a termükben egy-egy híres nagykanizsai piarista öregdiákról, ezek voltak az „interaktív osztálytermek”. A versenyről szóló részletes információk (képekkel) itt olvashatók.

Szent Márton az alsósokat is „meglátogatta“

Szent Márton napját megelőző pénteken összejött az egész alsó tagozat. Közös népi játékokkal, dalokkal emlékeztünk meg Szent Márton püspökről és az őt „eláruló“ libákról. Mariann néni vezetésével megint – akárcsak a magyar népijáték napján – megtapasztalhattuk az összetartozás jóleső érzését, a felhőtlen játék örömét. Kicsik és nagyok, gyerekek és tanítók egyaránt.

Zengett a tornaterem, vonult a „száz liba egy sorba‘“, jött a“libatolvaj“, aztán minden kis liba „térdig érő nagy sárba‘ rátalált a párjára“… Dalolás, jókedv, tánc és kacagás töltötte be a termet hagyományőrző délutánunkon. Hazánk népi kincsei szemmel láthatóan megérintették a gyerekeket.

Reméljük, még sok hasonló élményben lesz részünk, amikor ismét mindannyian egy szívvel és lélekkel szüretelhetjük népi kultúránk gyümölcseit.