A végzős évfolyam osztályai ősszel tartják meg az osztálykirándulásaikat, hogy tavasszal már az érettségire tudjanak koncentrálni.
A 12. a osztály három napos kirándulásra ment Szentendrére és Visegrádra osztályfőnökük vezetésével, Fehér Katalin tanárnővel.
A 12. b osztály Zalakaroson töltött el három napot Farkas Laura osztályfőnök vezetésével és Kiss Zsolt atya kíséretében. A 12. b élményeit Holczer Csenge foglalta össze.
A zalakarosi kiránduláson az egész osztály nagyon jól érezte magát, akárcsak kísérő tanáraink. Érezhető volt az összekovácsolódás, amit egyik kísérőnk, Zsolt atya szavaival támasztanék alá: „…végig azt éreztem, hogy egy csapat, egy közösség vesz részt a kiránduláson. nagy öröm volt számomra ezt az egységet megtapasztalni! Hálás vagyok, hogy részt vehettem a kiránduláson! Köszönöm!”
Ezt igyekszünk egyben tartani az utolsó évünkben is. Nehéz kedvenc emlékeket kiemelni, rengeteget nevettünk és sok-sok új játékot ismerhettünk meg közösen. Csak hogy egyet említsek, sosem hallottam még annyira hangosan nevetni az egész osztályt, mint a „falu bikája” című játék közben, amit cserkész társaink tanítottak nekünk. A játék során mindenkin látszott az igyekezet, és az, hogy mindenki tett azért, hogy az ő csapata nyerjen.
Sok programon vettünk részt, ilyen volt például a gyenesdiási paintball, ahol sérüléseink ellenére is fergetegeset küzdöttünk egymás ellen még akkor is, ha volt köztünk, aki a pályára lépve jött rá, hogy -az ő szavaival élve- „nem meri lelőni” barátait. A kötött programokon kívül sok szabadidőt kaptunk, amit általában olyan beszélgetésekre fordítottunk, melyekre az iskolai szünetekben nem adódik lehetőség. Tudjuk, hogy bízhatunk egymásban, így egészen mély társalgásokra is sor került a sok vidám pillanat mellett.
Meglepve eszméltünk rá, hogy fiú társaink kezében nem csak jól állnak a takarításhoz szükséges kellékek, de még tökéletesen is tudják használni azokat. Sikeresen megoldottuk, hogy a kirándulás végén történő nagytakarítás is inkabb buli legyen, mint nyűg.
Kívánjuk, hogy minden osztály részese lehessen legalább egy olyan osztálykirándulásnak, mint amilyen a miénk volt!
Holczer Csenge 12. b