Diákcsere program az Erasmus + keretében – utazás Németországba, Meuselwitzbe

A diákjaink németországi élményeiről – ezt a cikkünket naponta-kétnaponta frissítve – új beszámolókat és képeket teszünk közzé. A legfrissebb tudósítások mindig a cikk elején jelennek meg. 

október 25. szerda – 7. nap

Varga Zsuzsanna tanárnő beszámolója:

Ma a Gentsch-család gazdaságát látogattuk meg Pöhlában. Frank Gentsch, a családi gazdaság vezetője a gabonatermesztésről és a tejtermelő tehenek tartásáról beszélt. Aztán körbejártuk a gazdaságot, sokan lelkesen nézegették a nagy mezőgazdasági gépeket: a traktorokat és a kombájnt.

Aztán ellátogattunk az istállóba is: a négynapos kisborjútól a tejet adó tehenekhez vezetett az utunk, ahol a modern fejőgépet is megcsodálhattuk, amely emberi felügyelet nélkül leolvasta a tehén számát, lemosta a tőgyét és megfejte az állatot. Naponta 2000 liter tejet szállítanak a farmról egy feldolgozó üzembe, ahol sajtot készítenek belőle.

Végül a család rendezvényekre használt termében megkóstolhattuk a frissen fejt tejet is.

október 24. kedd – 6. nap

Bende Ágoston 10. a osztályos tanuló beszámolója:

A mai hosszú napunk reggel fél kilenckor indult az altenburgi vasútállomásról, ugyanis vonattal utaztunk Halleba. Itt délelőtt megnéztük Németország legrégebbi csokigyárát, a Hallorent, amelyben egy csokimúzeum is működik. Meghallgattuk a csokikészítés történetét és megnéztük, hogyan készül a csoki a kakaóbabtól kezdve a tábla csokiig és bonbonig.

Ezen kívül megnéztük a világhírű csokoládészobát, melyhez másfél tonna csokoládét használtak fel, csokoládéművészek 5000 munkaóra alatt készítettek el. A szobában a padlót, a plafont és a világítást leszámítva minden csokiból volt. Ezután mindenki saját ízlésének megfelelően készíthetett egy doboz kézműves pralinét, melyet haza is hozhattunk. Délután kettő órakor hagytuk el a múzeumot és kaptunk két óra szabadidőt Halle belvárosában. Először mindenki megebédelt egy gyorsétteremben. Ezek után megnéztük a várost és különböző boltokban shoppingoltunk. A nap keretes szerkezetű volt, mert az altenburgi állomáson ért véget.

5. nap – október 23. hétfő

Nagy Kamilla beszámolója:

A hétfői napon két érdekes programmal vártak minket. Az első egy burgonyafarm ismertető volt, majd megtekinthettük a burgonya tárolását, illetve kipróbálhattuk, milyen krumplit szortírozni.  Ezután egy burgonyából készült desszertet kóstolhattunk meg.

Következő élmény egy struccfarmon volt, ahol ebéddel vàrtak minket. A bátrabbak megkóstolták a strucckolbászt is! Majd miután jóllaktunk körbevezettek minket a struccok élőhelyén. Közben érdekesebbnél érdekesebb tényeket illetve tulajdonságokat meséltek a madarakról. Majd akinek volt kedve bemehetett az állatsimogatóba is 2 törpemalac, 2 törpekecske és a tyúkok közé.

Varga Zsuzsanna tanárnő beszámolója:

Ma Schwanditzban, egy egykori lovagi birtokon voltunk, ahol ma gabona- és krumplitermesztés folyik, ebbe kaptunk bepillantást. A lányok élvezték a krumpli szortírozását, a fiúk pedig mindenáron be akarták bizonyítani, hogy elbírják a 25 kg-os krumpliszsákot.

Kóstoltunk cukorrépát és láttuk lila, rózsaszín és kék krumplit is, amelyek több százéves fajták, de ma is termesztik őket.

A második állomás a struccfarm volt, ahol először megkóstoltuk a strucckolbászt, majd körbevezettek bennünket a farmon. Érdekes információkat tudtunk meg a strucctenyésztésről pl. 42 napig keltetik a tojásokat, a kis struccok szinte „kirúgják” magukat a tojásból. Megnézhettük a tenyészállatokat is: Herkulest, a 150 kg-os strucckakast és a hozzá tartozó három tojót: Helénát, Hestiát és Hilaryt. A képeken is látszik, hogy milyen kíváncsi állatok a struccok.

 

4. nap – október 22. vasárnap

Ma egy kicsit szelesebb, felhősebb idő volt Meuselwitzben, ezért voltak, akik otthon, a családdal töltötték az időt vagy ellátogattak egymáshoz és társasoztak. Mások a  napsütötte Drezdába látogattak. És voltak, akik sporteseményen vettek részt. – tudtuk meg Varga Zsuzsanna tanárnőtől.
A beszámolót Vigh Ákos 9. a osztályos tanulótól kaptuk:
A mai napot egy másik cserediák párral töltöttük. A délelőtt folyamán volt lehetőségünk a német nyelvtudásunkat bővíteni a beszélgetések során. Délután ellátogattunk egy jégkorong meccsre. A mérkőzést Crimmitschau városában szervezték meg. A játék alatt végig volt lehetőségünk tradicionális német ételek megkóstolására. Én currys kolbászt ettem, melyet nagyon gusztusosan, hotdog formában tálaltak. Fogyasztottunk a finom ételek mellé eredeti német üdítőitalokat is. Felvilágosítást kaptunk a jégkorong szabályairól is cserepartnereinktől. A játékosok bemutatásánál még az is kiderült, hogy a nyertes csapatban egy magyar játékos is pályára állt. A német nép összetartását a meccs alatt nagyon jól lehetett érzékelni. Egy kicsit fáradtan, de csodás élményekkel zártuk a mai napot is.

3. nap – október 21. szombat

A hétvégét a diákok a cserediákok családjával töltik. Minden család más-más programot talál ki ilyenkor. Vannak akik Lipcsét, mások Altenburgot tekintik meg, mert ezek a legközelebb fekvő gyönyörű, gazdag múltra visszatekintő nagyvárosok a régióban.

Az első négy kép a diákok programját mutatja, ahol ez a két nagyváros adja a képek hátterét. A további négy kép a pedagógusok programján készült.

diák-beszámoló:

A mai napon később keltünk és egy késői reggelivel kezdtük a napot. 11 órakor indultunk el az altenburgi vasútállomásra, ahol felszálltunk egy vonatra, ami elvitt minket Lipcsébe. Mivel mi később indultunk, elszakadtunk a többi cserediáktól és partnereiktől. Egy kultúrprogrammal kezdtünk, megnéztük a Népek csatája emlékművet kívülről és belülről is. Az emlékmű tetejéről gyönyörű kilátás nyílik az egész városra, ami egy hosszú szűk folyosón való lépcsőzés után tekinthető meg. A sok lépcsőzés után mindannyian megéheztünk, ezért egyből egy népszerű hamburgerező felé vettük az irányt. Ott megebédeltünk és beszélgettünk, majd megnéztünk a város központjában pár látványosságot pl. a városházát és bementünk néhány boltba is. Végül ismét felszálltunk egy vonatra és hazajöttünk. Élményekben gazdag napot zárhattunk ismét.

Varga Zsuzsanna tanárnő beszámolója:

A tanárok a Saale folyó völgyében jártunk, megtekintettünk egy 18. századi lepárlót, majd a Himmelreich (Mennyország) nevű étterem mellől néztünk le a Saale még mindig gyönyörűen zöldellő völgyébe. Átellenben, a folyó túloldalán két középkori vár vonzza az ember tekintetét, az egyik Rudelsburg, a másik pedig Burg Saaleck. Az előbbit közelebbről is megtekintettük. Gyönyörű őszi kirándulóidő volt, pihentető túrát tettünk a természetben.

2. nap – október 20.
Október 20-án reggel az igazgatónő fogadott minket az iskola dísztermében. A napot iskolabejárással folytattuk, megtudtuk, hogy a meuselwitzi Veit- Ludwig-von Seckendorff Gimnáziumnak két épülete van és azt is elmondták nekünk, hogy melyik terem hol található.

Utána városnézésen vettünk részt, utánajártunk Meuselwitz címerének, hogy mit jelent benne a fogaskerék, a két egymást keresztező kalapács és a vetélő (Webeschiffchen), amely a szövőszék
tartozéka. A városnézés folyamán elmondták, hogy a település alatt barnakőszén található, és azt is megtudtuk, hogy az egykori mezőváros nagyon híres a szövőipari és a fegyvergyártói múltjáról. Ezt követően,
mi magyar diákok részt vettünk egy németórán, a németek pedig egy magyar órán. Este előadtunk a kultúrműsorunkat, amivel készültünk pl. elénekeltük Nena 99 Luftballons című slágerét. Végül a napot egy közös vacsorával zártuk, ahol sok finomság volt, többek között megkóstolhattuk a thüringiai sült kolbászt.

1. nap – Október 19.
Csütörtökön, október 19-én az iskola tizenöt diákja és két pedagógus – Varga Zsuzsanna és Baloghné Horváth Adrienn – kelt útra Németországba, Meuselwitzbe, hogy részt vegyenek az egyhetes diákcsereprogramban.

Reggel 6 órakor indultak, majd  mintegy 12 órás út után érkeztek meg  Thüringiába. A diákok egy héten keresztül német családoknál laknak, így mélyebb betekintést kapnak a családok mindennapjaiba.

A német nyelvterületen töltött idő alatt egy projekttel is foglalkoznak a német-magyar partnerek, melynek témája:” Honnan származnak az élelmiszereink?
Kövessék nyomon diákjaink érdekes programjait. Minden nap más-más diák számol be az aznap átéltekről!