Az őszi szünetben Dósai Attila piarista atya nemcsak a Zselicben gyalogtúrázott diákjainkkal, ahogy arról már korábban beszámoltunk (https://nagykanizsa.piarista.hu/gyalogturazas-a-zselicben/), hanem október 26-28-ig a Magas-Tátrában is 16 végzős diákkal, illetve öregdiákokkal. Ez a gyalogtúra kifejezetten téli körülmények között zajlott, ami nagyfokú óvatosságot kívánt mindenkitől. A nálunk mostanság már szokatlan téli időjárás különösen feledhetetlenné tette a túrát.

 

Helyszínek: Csorba-tó – Fátyol-vízesés; Poprádi-tó – Békás-tavak; Tarpataki vízesések. 

 

Viktor Beránek gondolatai a túrához, aki 48 éve kezdett dolgozni a hegyi menedékházakban:

„Ma a legnagyobb kincs a hegyek békéje. Az a különös, csendes lehelet, amit sötétedéskor érezni, amikor a völgyet elnyeli a sötétség. A házban petróleumlámpák pislákolnak – lángjuk árnyékot vet a falra, a bögrék koccanása hallatszik, odakint zúg a szél. Az ember ott ül az asztalnál, a keze még meleg a teától, és hirtelen úgy érzi, megállt az idő. Ez a genius loci, amit a hegyi menedékház nyújt – ajándék, amit a hegyek mindenkinek adnak, különbség nélkül. Nincs zaj, nincsenek városi fények, csak a tűz pattogása a kályhában, a fa illata, és a hangok, amik összemosódnak a csenddel. 

A hegyek alázatra és egyszerűségre tanítanak. A tea akkor ízlik a legjobban, ha szívvel főzik – nem táblázat szerint. A munka akkor értékes, ha elhivatottsággal végzik, az emberekért, nem a könyvelés számaiért. És az élet akkor nyer értelmet, amikor az ember meg tud állni, felnéz a csillagokra a menedékház fölött, és érzi, hogy odafönt van otthon.”